188. § (1) E törvény alkalmazásában vezetõ állású munkavállaló a munkáltató vezetõje, valamint helyettese (a továbbiakban: vezetõ).

(2) A vezetõ állású munkavállaló tekintetében e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

188/A. § (1) A tulajdonos, illetõleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató mûködése szempontjából meghatározó jelentõségû munkakör tekintetében elõírhatja, hogy az ilyen munkakört betöltõ munkavállaló a 190. § (3) bekezdés, 191. §, a 192. §, illetve a 192/A. § (2)-(4) bekezdése alkalmazásában vezetõnek minõsül. Errõl a körülményrõl a munkavállalót a munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatni kell.

(2) A munkaviszony fennállása alatt a tulajdonos, illetõleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet (1) bekezdés szerinti döntése a munkavállaló munkaviszonyát - eltérõ megállapodás hiányában - nem érinti.

189. § A vezetõre a kollektív szerzõdés hatálya nem terjed ki.

190. § (1) A vezetõre a 79. § (5) bekezdésében meghatározott tilalom nem terjed ki.

(2) A vezetõ munkaviszonyának rendes felmondással történõ megszüntetésére a 89. § (2) bekezdésében, valamint a 90-92. §-ban foglalt rendelkezések nem terjednek ki.

(3) A vezetõvel szemben a rendkívüli felmondás joga a 96. § (4) bekezdésében foglaltak szerint - legfeljebb azonban az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétõl számított három éven belül, bûncselekmény elkövetése esetén a büntethetõség elévüléséig - gyakorolható.

(4) Ha a munkáltató a vezetõ munkaviszonyát csõd- vagy felszámolási eljárás során szünteti meg, a munkaviszony megszüntetésekor járó díjazás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb hat havi átlagkeresetet köteles elõre megfizetni. A vezetõ részére ezt meghaladóan járó díjazás a csõd- vagy felszámolási eljárás megszûnésekor, illetõleg a felszámolási zárómérleg, vagy a záró egyszerûsített mérleg jóváhagyása után válik esedékessé.

191. § (1) A vezetõ további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Munkaszerzõdés eltérõ kikötése hiányában nem vonatkozik e tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, illetve szerzõi jogi védelem alá esõ tevékenységre létesítettek.

(2) A vezetõ

a) nem szerezhet részesedést - a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végzõ, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,

b) nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, továbbá

c) köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés] tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetõleg vezetõként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.

(3) Ha a vezetõ az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tilalmat megszegi, a munkáltató

a) kártérítést követelhet, vagy

b) kártérítés helyett követelheti, hogy a vezetõ a saját részére kötött ügyletet engedje át, vagy

c) a más számlájára kötött ügyletbõl eredõ hasznát kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze.

(4) A munkáltató a (3) bekezdés szerinti igényét attól az idõponttól számított három hónapon - de legfeljebb az igény keletkezésétõl számított egy éven - belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetõ (1)-(2) bekezdésbe ütközõ eljárásáról tudomást szerzett.

(5) A munkáltató jogosult a vezetõ munkaviszonyát megszüntetni, ha a vezetõ közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés] tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetõleg vezetõként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.

192. § (1) A vezetõ a munkaidõ beosztását, valamint a pihenõidõ (szabadság) igénybevételét - a munkaszerzõdésben foglaltak szerint - maga állapítja meg.

(2) A vezetõt a rendkívüli munkaidõben történõ munkavégzésért (147-149. §) ellenérték nem illeti meg.

192/A. § (1) A vezetõ a vezetõi tevékenységének keretében, illetve a 191. §-ban elõírt szabályok megsértésével okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.

(2) A 188/A. § (1) bekezdése alapján vezetõnek minõsülõ munkavállaló a 191. §-ban elõírt szabályok megsértésével okozott károkért az (1) bekezdésben foglaltak szerint felel.

(3) A károkozásnak az (1)-(2) bekezdésbe nem tartozó egyéb eseteiben a vezetõ felelõsségére az általános kárfelelõsségi szabályok (VIII. fejezet) az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelõsség mértéke a vezetõ tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.

(4) A vezetõ, ha munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, - a 101. § (1) bekezdésétõl eltérõen - tizenkét havi átlagkeresetével felel.

192/B. § A 189. §-ban, a 190. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, valamint a 192/A. §-ban foglalt rendelkezésektõl érvényesen eltérni nem lehet.

Figyelem! A fenti információk tájékoztató jellegûek.
Az aktuálisan hatályos törvényi rendelkezésekért kérjük, vedd igénybe a Munkaügyi Közlöny vagy a Magyarorszag.hu jogszabály-keresõ szolgáltatásait.

Forrás: HR Portál