Amikor megpróbáljuk elérni az egydarabos áramlást, sok mindent megteszünk az összes muda (veszteség) felszámolása érdekében. Vegyük alaposabban szemügyre az áramlás néhány elõnyét.
1. Minõséget alkot
Egydarabos áramlással sokkal könnyebb minõséget alkotni. Minden munkatár minõségellenõr is egyben, és azon van, hogy helyben megoldjon minden problémát ahelyett, hogy továbbgörgetné a következõ állomásra. Ha mégis elsikkad és továbbgördül a hiba, akkor is nagyon hamar fény derül rá és azonnal megvizsgálják az okát, majd kijavítják.
2. Valódi rugalmasságot hoz létre
Ha a berendezéseinket egyetlen terméksornak szenteljük, akkor kevésbé rugalmasan tudjuk más célokra beütemezni. Ha azonban a termék elkészítéséhez szükséges átfutási idõ nagyon rövid, akkor rugalmasabban tudunk reagálni és valóban meg tudunk felelni az ügyfél igényeinek. Ha több hétrõl mindössze néhány órára csökkentjük az átfutási idõt, akkor az újonnan megérkezõ megrendeléseket néhány óra alatt tudjuk teljesíteni. És szinte azonnal át tudunk váltani egy eltérõ termékszerkezetre, hogy alkalmazkodjunk a megváltozott kereslethez.
3. Növeli a termelékenységet
Azért tûnik úgy, mintha nagyobb lenne a termelékenység a részlegekbe szervezett vállalatoknál, mert a berendezések és a munkaerõ kihasználtságát tekintjük a termelékenység mércéjének. Pedig a gyakorlatban a nagytételes termelésben nehéz meghatározni, hogy hány emberre van szükség egy bizonyos számú termék elõállításához, mert a termelékenységet nem az értékteremtés mércéjével mérik. Ki tudja mennyi termelékenység vész kárba, amikor a munkaerõ „teljes kihasználtság” jegyében túl sok árut termel, amit aztán raktározni kell. Mennyi idõt vesztegetnek el a hibás alkatrészek nyomon követésével és a késztermék kijavításával? Egy egydarabos áramlást biztosító szigetben nagyon kevés olyan tevékenységet végeznek, amely nem teremt értéket, például az anyagok mozgatása. Szembetûnõ, hogy ki van túlterhelve, és ki unatkozik. Könnyen ki lehet számítani az értékteremtõ munka idõtartamát és azt, hogy hány emberre van szükség egy bizonyos termelési sebességhez. A Toyota Beszállító-támogatási Központ minden esetben legalább 100%-os termelékenységi javulást ért el, amikor a beszállítókat átállította a tömegtermelésrõl a TPS-stílusú termelésre.
4. Üzemi területet szabadít fel
Amikor a berendezéseket részlegek szerint csoportosítják, akkor a gépek között is sok hely vész kárba, de a legtöbb helyet a hegyekben tornyosuló készlet foglalja el. A termelõszigetben minden egymás közelében helyezkedik el, és nagyon evés helyet foglal el a készlet. Az üzemi terület jobb kihasználásával gyakran elkerülhetõ a kapacitásbõvítés.
5. Biztonságosabb
A Wiremold Corporation, amely Amerikában az elsõk közt vette át a TPS-t, példás biztonsági mutatókkal dicsekedhet. Biztonságosságát számos állami kitüntetéssel ismerték el. Pedig amikor a nagytételes termelésrõl áttértek az egydarabos áramlásra, úgy döntöttek, hogy nem vezetnek be speciális biztonsági programot. Art Byrne, a cég korábbi elnöke és a TPS híve vezette az áttérést, és tudta, hogy az egydarabos áramlás természetes módon javítani fogja a biztonságot, mert kisebb anyagmennyiségeket fognak mozgatni a gyárban. A kisebb tételek miatt megszabadultak a legtöbb balesetért felelõs villás targoncáktól. Kisebb dobozokat kellett felemelni és cipelni, így az emelésbõl eredõ balesetek is megszûntek. A biztonságot önmagában az is fokozza, hogy az áramlásra figyeltek – anélkül, hogy magára a biztonságra figyeltek volna.
6. Javítja a morált
A Wiremold a lean átalakulás során úgy látta, hogy a morál is folyamatosan javul az átalakulás éveiben. Az áttérést megelõzõen csak az alkalmazottak 60%-a értett egyet különféle állításokkal, amelyek szerint a vállalat jó munkahely. Ez az arány évrõl évre javul, az áttérés negyedik évében már meghaladta a 70%-ot (Emiliani, 2002)Az egydarabos áramlás esetén az emberek sokkal több értékteremtõ munkát végeznek, és azonnal látják munkájuk eredményét, így elégedettebbek.
7. Csökken a készlethez fûzõdõ költség
Más célokra fordítható tõke szabadul fel, ha csökkentjük az üzemben veszteglõ készlet mennyiségét. Márpedig a felszabadult tõkének nincs fenntartási költsége és ezáltal a készletavulás is csökken.
Forrás: Jeffrey K. Liker: A Toyota módszer (HVG kiadó, 2008)
