Diszkriminatív döntés lenne, ha a külföldre távozó orvosokkal visszafizettetnék a képzésükre fordított költséget. Ha a 63 év felettiek nem dolgoznának, összeomlana a rendszer. A megüresedő háziorvosi praxisok betöltése nem egyszerű, részben az orvosok külföldre vándorlása miatt. Ma Magyarországon körülbelül 160, tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van.
Veszprém megye a viszonylag szerencsésebb országrészek közé tartozik., itt csupán egy-két térségben alakult ki krónikus háziorvos hiány, például Ajka térségében- mondta dr. Kovács Róbert, a veszprémi egészségügyi alapellátási intézmény vezetője. Persze ettől még a helyzet nálunk sem tökéletes, ugyanis míg Budapesten, például átlagosan 1300 fős praxisok működnek, addig nálunk az adott körzethez tartozók száma 1600-2300 között van. Ráadásul egy jogszabály miatt létezik az úgynevezett degresszió, ami azt jelenti, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a korfa alapján kiszámolja, hányan tartozhatnak az adott körzethez – és az ezen a számon felüli ellátottak után nem fizeti ki az ellátást – tudtuk meg dr. Kovács Róberttől. Példaként elmondta, a másik végletnek Írország számít, ahol átlagosan 300-400 beteg jut egy-egy háziorvosra, de dr. Kovács Róbert szerint a kívánatos arány az ezer fő lenne hazánkban.
A háziorvosi praxisok betöltése sem egyszerű, és lehetetlen, hogy arra gondoljanak, Veszprémben 50 százalékkal megemeljék a praxisok számát, hiszen ehhez az önkormányzat nem tud helyiségeket biztosítani. Az egészségügyi alapellátási intézményhez tartoznak a felnőtt és gyermek háziorvosi szolgáltatások, az iskolaorvosi, védőnői szolgálat, a központi városi háziorvosi ügyelet, a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező fogorvosi szolgálat és az iskolafogászatok is. Összesen 39 háziorvosi praxis működik.
Hangsúlyozta, az biztos, hogy ha a 63 év felettiek nem dolgoznának, akkor összeomlana a rendszer Veszprémben (a 39 háziorvos közül 11-en idősebbek 63 évnél), bár jelenleg nincs betöltetlen háziorvosi praxis, az elmúlt évben egy gyerekorvosi kivételével megoldották az üresedést. A nagyobb probléma a kisebb vagy éppen a hátrányos helyzetűnek számító településeken van.
Veszprém megye a viszonylag szerencsésebb országrészek közé tartozik., itt csupán egy-két térségben alakult ki krónikus háziorvos hiány, például Ajka térségében- mondta dr. Kovács Róbert, a veszprémi egészségügyi alapellátási intézmény vezetője. Persze ettől még a helyzet nálunk sem tökéletes, ugyanis míg Budapesten, például átlagosan 1300 fős praxisok működnek, addig nálunk az adott körzethez tartozók száma 1600-2300 között van. Ráadásul egy jogszabály miatt létezik az úgynevezett degresszió, ami azt jelenti, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a korfa alapján kiszámolja, hányan tartozhatnak az adott körzethez – és az ezen a számon felüli ellátottak után nem fizeti ki az ellátást – tudtuk meg dr. Kovács Róberttől. Példaként elmondta, a másik végletnek Írország számít, ahol átlagosan 300-400 beteg jut egy-egy háziorvosra, de dr. Kovács Róbert szerint a kívánatos arány az ezer fő lenne hazánkban.
A háziorvosi praxisok betöltése sem egyszerű, és lehetetlen, hogy arra gondoljanak, Veszprémben 50 százalékkal megemeljék a praxisok számát, hiszen ehhez az önkormányzat nem tud helyiségeket biztosítani. Az egészségügyi alapellátási intézményhez tartoznak a felnőtt és gyermek háziorvosi szolgáltatások, az iskolaorvosi, védőnői szolgálat, a központi városi háziorvosi ügyelet, a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező fogorvosi szolgálat és az iskolafogászatok is. Összesen 39 háziorvosi praxis működik.
Hangsúlyozta, az biztos, hogy ha a 63 év felettiek nem dolgoznának, akkor összeomlana a rendszer Veszprémben (a 39 háziorvos közül 11-en idősebbek 63 évnél), bár jelenleg nincs betöltetlen háziorvosi praxis, az elmúlt évben egy gyerekorvosi kivételével megoldották az üresedést. A nagyobb probléma a kisebb vagy éppen a hátrányos helyzetűnek számító településeken van.
A helyzet a jövőben várhatóan tovább romlik. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Családorvosi Tanszékén például nemrég 18 rezidensi helyet hirdettek meg, erre mindössze nyolc jelentkező volt, akik közül legalább ketten el se kezdik a rezidensi működést. A másik gond, hogy a végzett orvosok nagy része külföldre megy dolgozni, mert az itt várható keresetének tízszeresét kapja meg. Dr. Kovács Róbert elmondta, Pécsett ma a magyar évfolyamon 150-en, a külföldi évfolyamon szintén 150-en tanulnak. Utóbbiak ugyan fizetős képzésben vesznek részt, de ők nyilvánvalóan nem hazánkban dolgoznak majd, és a magyaroknak fenntartott infrastruktúra nélkül nem indíthatnák el ezt a fajta képzést, így tulajdonképpen részben a külföldiek tanításának egy részét is mi fizetjük.
A közelmúltban felmerült „megoldási javaslat” kapcsán, miszerint a külföldre vándorló orvos fizesse vissza képzése költségeit, elmondta, ezt azok a kórházak, melyek szinte összevesznek a magyar orvosokon, könnyedén kifizetik majd, és diszkriminatív döntés is lenne, hiszen ilyen alapon a szintén külföldön dolgozó mérnökök vagy éppen pincérek esetén is lehetne kérni ugyanezt. Dr. Kovács Róbert hangsúlyozta, a magyar orvosok egyértelműen a pénz miatt mennek külföldre dolgozni, így csak az itthoni bérek megváltoztatásával lehetne őket itthon tartani. Ő úgy véli, egy kezdő orvosnak nettó egymillió forintot, szakorvosnak nettó másfél milliót kellene ma keresnie, de mindenképpen ki kellene próbálni, milyen fizetés mellett nem mennének el.
Dr. Kovács Róbert szólt arról is, hogy a kilencvenes évek elején sokat segített a rendszeren, hogy az erdélyi orvosok sok üres helyet betöltöttek, de mára ez is megszűnt, hiszen ők nyugatabbra mennek dolgozni.
MEGKÉRDEZTÜK
Mit változtatna a hazai betegellátás rendszerén?
Domonkos Attila, eladó
A hálapénzt, amúgy is odaadják az emberek, ha akarja az egészségügy, ha nem, ezen szerintem nem lehet változtatni. A szolgáltatás színvonalán viszont lehetne.
Például ha bemegyek, mert eltörik a kezem, minél gyorsabban legyen hozzá gipsz, az ügyeleten vagy az SZTK-ban pedig ne kelljen sokat várni.
Onofer Dorina, tanuló
Először a kórház kinézetén változtatnék, legyen komfortosabb a betegeknek.
Az is fontos, hogy több ápoló, orvos vagy akár még több osztály legyen.
Szorgalmazni kellene, hogy a kórházakban is hasonló színvonal legyen, mint a magánrendeléseken, és ezért ne kelljen a többszörösét fizetni a betegnek.
Vastag Tiborné, nyugdíjas
A legfontosabb a várakozási idő csökkentése. Az idős, mozgásszervi betegségekkel küzdő embereknek van, hogy több hónapot is kell várniuk egy-egy időpontra. A hálapénzhez már hozzászoktunk, de kellemetlen az orvosnak és a betegnek, úgyhogy mindenképpen át kellene alakítani a rendszerét.
Dr. Sipőcz József, testnevelő
Szerencsére ritkán járok orvoshoz, de a tapasztalataim a veszprémi kórházzal kapcsolatban pozitívak. Fontos, hogy helyben tartsuk a fiatal orvosokat, és megfelelő munkaköröket biztosítsunk a rezidensek számára. Javítani kell a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését, mert az a színvonalat is erősíti.
Dr. Kovács Róbert szólt arról is, hogy a kilencvenes évek elején sokat segített a rendszeren, hogy az erdélyi orvosok sok üres helyet betöltöttek, de mára ez is megszűnt, hiszen ők nyugatabbra mennek dolgozni.
MEGKÉRDEZTÜK
Mit változtatna a hazai betegellátás rendszerén?
Domonkos Attila, eladó
A hálapénzt, amúgy is odaadják az emberek, ha akarja az egészségügy, ha nem, ezen szerintem nem lehet változtatni. A szolgáltatás színvonalán viszont lehetne.
Például ha bemegyek, mert eltörik a kezem, minél gyorsabban legyen hozzá gipsz, az ügyeleten vagy az SZTK-ban pedig ne kelljen sokat várni.
Onofer Dorina, tanuló
Először a kórház kinézetén változtatnék, legyen komfortosabb a betegeknek.
Az is fontos, hogy több ápoló, orvos vagy akár még több osztály legyen.
Szorgalmazni kellene, hogy a kórházakban is hasonló színvonal legyen, mint a magánrendeléseken, és ezért ne kelljen a többszörösét fizetni a betegnek.
Vastag Tiborné, nyugdíjas
A legfontosabb a várakozási idő csökkentése. Az idős, mozgásszervi betegségekkel küzdő embereknek van, hogy több hónapot is kell várniuk egy-egy időpontra. A hálapénzhez már hozzászoktunk, de kellemetlen az orvosnak és a betegnek, úgyhogy mindenképpen át kellene alakítani a rendszerét.
Dr. Sipőcz József, testnevelő
Szerencsére ritkán járok orvoshoz, de a tapasztalataim a veszprémi kórházzal kapcsolatban pozitívak. Fontos, hogy helyben tartsuk a fiatal orvosokat, és megfelelő munkaköröket biztosítsunk a rezidensek számára. Javítani kell a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését, mert az a színvonalat is erősíti.
Forrás: Veszprémi 7nap
