A heijunka, ami nagy vonalakban a termelés kiegyenlítését jelenti, egy fontos eleme a 3 M figyelembevételével (muda, mint veszteségek megszüntetése, muri, mint az emberek és gépek túlterhelésének elkerülése és mura, mint a szabálytalan termelés elkerülése) történõ folyamatszervezésnek, fõleg a termelés területén (értelemszerûen fõleg a mura témakörben).
Az irodák világában ez eddig nem nagyon játszott szerepet, pedig lenne értelme. Gondoljunk pl. a pénzügyi osztályokra. A bejövõ és kimenõ számlák kezelése a termelés szabálytalanságához "igazodik", mivel a gyártáshoz szükséges anyagok beszállítása alaphelyzetben (klasszikusan) a termelés szabálytalan igényei szerint történik, kiszámíthatatlanná téve a beérkezõ számlák mennyiségét. A helyzet a termékekkel és a kimenõ számlákkal hasonló. Ha a termelés a heijunka elvek alapján kerül szervezésre, a beszállítások és kiszállítások is szabályosabbak lesznek, aminek azonnali hatása van a számlakezelésre.
A pénzügy másik jellemzõje, a havi és éves zárások kiugró ráfordításai is ellentmondanak a mura és muri elveknek. Itt is érdemes elfgondolkozni, milyen könyveléseket végzünk a zárási idõszakban, miért és hogyan lehetne ezt kiegyenlíteni a hónap többi részén. Vagy ha pl. korrekciós könyvelések is történnek, miért van ezekre szükség, hogy lehet a kiváltó okokat megszüntetni.
Forrás: Kaizen Blog
