Ma már a középvállalatok körében is általánosan elterjedt a vállalati tréningek igénybe vétele. A szakemberek szerint ugyanakkor probléma, hogy sokszor nem a szervezet igényeinek megfelelõ képzéseken, és esetenként nem is az oktatásra szoruló munkatársakat küldik tréningre.

A vállalati tréning keresett, bár kicsit misztifikált szolgáltatás, a megbízók a mai napig nem mindig tudják, mi van mögötte. Az, hogy ki veszi igénybe a szolgáltatást általában nem a vállalat méretétõl, hanem a cégvezetõ nyitottságától függ. Egyénre szabott coachingtól kezdve a céges szintû programokon át egészen a speciálisan a megbízóra kifejlesztett esetleg kizárólagos tréningekig lehet válogatni a kínálatból. Ennek megfelelõen a napidíjak 80 ezertõl 1 millió forintig terjednek.

Széles a kínálati paletta

Képzést venni nem egyszerû dolog, mert sokszor a dolgozók munkából való kiesésének nagyobb a költsége, mint magáé a tréningé. Ezért inkább a tõkeerõsebb, részben külföldi tulajdonú cégek igénylik az ilyesfajta képzést, míg a magyar kis- és középvállalatoknál csak az elmúlt években kezdett jellemzõen teret hódítani. Igaz a tréner-, képzõ cégek számára legnagyobb falatnak tûnõ multinacionális cégeknél sokszor házon belül oldják meg a képzést, így õk meg sem jelennek a piacon, állítja Szabó Emese, az E&E Szervezetfejlesztõ és Tanácsadó Kft. ügyvezetõ igazgatója. Pedig a kínálat óriási, az egyszemélyes pszichológustól a részvénytársaságig mindenféle szolgáltató megtalálható a piacon.

Vannak, akik technikákat adnak át, mások helyzetek megoldását és önismeretet, alapvetõen ezt a kétfajta tréningtípust használják a gyakorlatban. A direktív képzéseken konkrét párbeszédeket tanítanak, amelyek például hasznosak lehetnek a telesales-es munkát végzõknek. A non-direktív foglalkozásokon szituációs gyakorlatokon keresztül vezetik rá a résztvevõket hogyan lehet a problémákat egyszerûbben vagy hatékonyabban megoldani.

A hazai vállalatok közel fele az elmúlt két év során kevesebb, mint 5 alkalommal, egyharmad részük ezzel szemben több, mint 10 alkalommal tréningeztette munkatársait. A legkedveltebb tréningfajták közé tartozik a kommunikációs készségek fejlesztésére irányuló tréning, ezt az értékesítési tréning, valamint a konfliktuskezelés készségeit fejlesztõ képzés követte. A cégek közel 50 százaléka az elmúlt két évben igénybe vette ezen fejlesztések valamelyikét, derül ki a GROW-TMI tanácsadó cég megbízásából készült korábbi felmérésébõl. A leadership, más néven vezetõi tréning, a tárgyalástechnika tréning, a prezentációs tréning valamint a különbözõ csapatépítõ tréningek a vállalatok több mint egyharmad részének jelentettek vonzó készségfejlesztési lehetõséget.

Kidobott pénz, ha nem az igényekhez igazodik

A szakemberek szerint elõfordul, hogy a szervezeten belüli kommunikációs problémákat a trénerekre hárítják. Gyakori probléma az is, hogy eltér a megbízó cégvezetés elvárása a tréningen résztvevõktõl, ráadásul nagyon kevés az a vállalat, ahol a munka része a továbbképzés. Ezért fontos, hogy a trénerek az elején tisztázzák az igényeket. Érdemes arra is figyelni, hogy a vállalati kultúrába illeszkedõ trénercégeket válasszanak a megbízók. Ezen felül természetesen a trénercégek felelõssége is, hogy tartalmas és nem csupán „lufi" elõadást szolgáltassanak.

Az elmúlt évben és idén sokan HEFOP (Humán Erõforrás Fejlesztési Operatív Program) pályázaton nyert összegeket fordítottak nem mindig átgondolt tréningekre. Ezek a cégek azonban jövõre valószínû már nehezebben fognak hasonló szolgáltatást igénybe venni, mivel úgy gondolják ezzel „letudták" a képzéseket. A vállalati HR-esek sok esetben a tréningcím alapján döntenek egy-egy képzésrõl, pedig ugyanaz a megnevezés sokszor teljesen más tartalmat takar.

Problémát okozhat az is, ha vakon megbízunk a külföldi adaptációkban, állítja a tréningekrõl Szolovi Róbert, a Soliann Tréningközpont vezetõje. Szerinte a legnevesebb módszerek külföldrõl származnak és a cégek hajlamosak azt hinni, hogy ami bevált Amerikában, Hollandiában, vagy Németországban, az nyilván itthon is sikerre vezet. Részben van benne igazság, ugyanakkor Magyarországon egészen mások a körülmények, mint az említett országokban. Itt sok minden nem úgy mûködik, mint külföldön. Fontos, hogy a képzés illeszkedjen a magyar sajátosságokhoz.

Nem a megfelelõ embereket képzik

Sok helyen jutalomként adják az ilyen jellegû képzéseket, ami nem minden esetben szerencsés, mivel a lojalitásnövekedésnek és az elégedettségnek csak hozzáadott értékként kéne jelentkeznie. Elõfordul az is, hogy bizonyos tréningfajtákat divatból kérnek (tipikusan ilyenek a csapatépítõ tréningek), és gyakorta találkoznak azzal, hogy a cégvezetés nem tudja pontosan, mire van igénye, ebben viszont sokat segíthet a trénercég, véli Szabó Emese.

A belsõ oktatók elõnye, hogy jobban ismerik a szolgáltatást és a céget, a külsõsök viszont objektívebben látják a szervezeti hiányosságokat. Így az a legszerencsésebb, ha a szolgáltatók együtt tudnak dolgozni a belsõ emberekkel.

A munkavállalói tréningek általában ott mûködnek igazán, ahol a cégvezetés is teljesen elkötelezett és nem csak megrendeli azokat. A legtöbb helyen elkülönül a munka és a képzés, ahová gyakran csak muszájból mennek. Akiknek a legnagyobb szüksége lenne ezekre a képzésekre, azok általában távol maradnak.

Forrás: Menedzsment Fórum