E rövid összefoglalóban egy kutatás eredményeiről számolunk be. A kutatás célja a lean és a versenyképesség közötti kapcsolat vizsgálata volt. Arra kerestünk választ, hogy vajon a lean hogyan járul hozzá az üzleti teljesítmény növeléséhez és a versenyképességhez. A kutatáshoz felhasznált modellünk a következő volt:

A modell felső része szerint a versenyképesség, mint (mérhető) eredmény három lábon áll:

a) A vállalat jelenleg mennyire képes vevőinek értéket teremteni: jó árat, magas minőséget, gyors kiszállítást, reagálást, stb. kínálni (működőképesség).

b) Mennyire képes a vállalaton belüli és azon kívüli változásokat lekezelni, azokhoz a jelenben és a jövőben alkalmazkodni például gyorsabban dönteni, laposabb szervezettel működni, a dolgozók és vezetők felkészültségét folyamatosan biztosítani, magasabb szintű K+F színvonalat elérni stb. (változásképesség).

c) Mennyire képes mindezeket versenytársainál jobban megtenni, és ezáltal nagyobb nyereségre, piaci részesedésre szert tenni (üzleti teljesítmény).

A modell alsó része arra utal, hogy a működőképesség, a változásképesség és az üzleti teljesítmény, tehát a vállalati eredmények mögött az egyes vállalatokra jellemző egyéni képességek, sajátos munkahelyi gyakorlatok, működési rutinok állnak, amelyek a vállalatok szervezeti képességeit teremtik meg. A munkatársnak képzésre kell mennie, hogy az új gépet kezelni tudja, ismerje a lean eszközeit és az elvárások szerint használni tudja azokat; a gép – tervezett – karbantartását rövid kifüggesztett utasítások segítik; a dolgozók tudják, hova forduljanak, ha anyagra, munkautasításra van szükségük, stb.

A modell alapján kutatásunkban a következő fő kutatási kérdésekre kerestük a választ:

1. Milyen külső és belső – versenyképességgel összefüggő – tényezők tették szükségessé és lehetővé a lean bevezetését?
2. Milyen változások zajlottak le a vállalatoknál a lean bevezetése során? Milyen szervezeti képességeket érintett a lean (képességek megléte, vagy hiánya, támogató, ill. gátló tényezők, új képességek)?
3. Milyen területeken változott és hogyan a vállalat teljesítménye, versenyképessége?

A nemzetközi szakirodalom áttekintésén túl külföldi és magyar esettanulmányokat elemeztünk, illetve kérdőíves felmérések eredményeit használtuk fel. Kutatásunk főbb megállapításai a következők:

1. A vállalatokat elsősorban külső tényezők, azokon belül is a piac, illetve a legfontosabb vevők sarkallják a lean bevezetésére. A külső tényezőkhöz azonban szinte minden esetben társul az a felismerés, hogy a vállalat belső működése nem kielégítő, fejlesztésre szorul. A kívülről és belülről egyaránt érkező nyomás azonban még mindig nem elegendő a lean elindításához, illetve sikeres koordinálásához. Szükség van hozzá egy olyan vezetőre/vezetőségre, aki/amely a lean irányába maximálisan elkötelezett. A vezetői elkötelezettség kivételes esetekben még a külső kihívások hiányában is képes a lean megindítására és sikerre vitelére. Ezzel az adott vállalat hosszú távú versenyelőnye teremthető meg úgy, hogy a vállalat nyugodt légkörben, tűzoltás nélkül képes szervezeti képességeinek fejlesztésére. Ha mindezt modellünkhöz akarjuk kapcsolni, akkor a bevezetést leginkább az üzleti teljesítmény (illetve romlásának kockázata) sarkallja, amit azonban rendszerint a gyengébb működőképesség is kivált. A felkészült, krízis nélkül kezdő vállalatok viszont az átlagosnál magasabb változásképességgel bírnak, hiszen a piaci változásokat jól érzékelik (még azelőtt, hogy az az üzleti teljesítményre hatna), és képesek is azokra reagálni.

2. A lean változtatások két fókuszpontja a termelési folyamat – annak irányításával összekapcsolva – és az emberi erőforrások fejlesztése. Mivel a lean működés „évszázados” beidegződések, paradigmák megváltoztatásával, és a dolgozók erőteljes bevonásával valósítható csak meg sikeresen, ezért az alkalmazottak folyamatos és intenzív oktatására, fejlesztésére van szükség. Mindehhez a pazarlások állandó kiküszöbölése, és ezáltal a termelési és irányítási folyamatok egyszerűsítése társul. Ugyanakkor a két fókuszon túl a lean változtatások az egész vállalati működést átalakítják: formálják a vevői és beszállítói kapcsolatokat, a fejlesztési folyamatokat, a felhasznált technológiát. Sőt, a lean változtatásoknak nem is kell feltétlenül a termelésből kiindulnia. A szervezeti képességek kialakítása, a meglévők megtöltése új tartalommal egyértelműen visszavezethető a működésbe újonnan beépülő, a vállalat számos tevékenységét alapjaiban átformáló munkahelyi gyakorlatok és működési rutinok szintjére. A karcsúsítás végső soron akkor tekinthető eredményesnek, ha a szervezeti képességek folyamatos fejlesztését eredményezi, tanuló szervezetet hoz létre, ami a versenyképesség fenntarthatóságának biztosítéka.

3. A lean és a versenyképesség között egyértelmű kapcsolat létezik. A lean elsősorban a működő- és a változásképességre hat pozitívan, a költség, minőség és időváltozókat javítva, ami kedvezően befolyásolja a vállalatok piaci teljesítményét, nagyobb árbevételt eredményezve. A rugalmasság és a termékfejlesztési képesség terén nem egyértelmű a kép. A kisebb sorozatnagyság gyorsabb reagálást tesz lehetővé, a kötöttebb cellák azonban nehezen kezelik a nagy keresletingadozásokat. A lean segít a kisebb fejlesztésekben, a termék személyre szabásában, de a mindenféle pazarlás következetes kiszűrése nem feltétlenül kedvez a nagyléptékű, radikális termékfejlesztésnek.

A vállalatok jövedelmezősége nem biztos, hogy javul a lean bevezetésétől. Ezt a piaci pozíció, az alkuerő, a termék jellege, a termékfejlesztési képesség megléte jelentősen befolyásolja. Ha a vevő nagy részt hasít ki a beszállító árbevételéből, nagyon belelát annak működési folyamataiba; ha a termék erősen személyre szabott, és a vevőnek komoly beleszólása van a termék fejlesztésébe; ha a vevő rögtön kihasználja a leanből szerzett hasznokat, az mind az üzleti teljesítmény ellen hat.

A kutatás részletes eredményei, annak zárótanulmánya a Versenyképesség Kutató Központ honlapján, a jelenlegi kutatások között megtalálható (http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=22014 ).

Írta: Demeter Krisztina, Jenei István és Losonci Dávid

Felhasznált irodalom:

Chikán, A. (2006): A vállalati versenyképesség mérése. Egy versenyképességi index és alkalmazása. Pénzügyi
Szemle. 51. évf. 1. szám pp. 42-56

Gelei, A. (2007): Beszállító-típusok és azok alapvető kompetenciái a hazai autóipari ellátási láncban. Ph.D disszertáció, Budapesti Corvinus Egyetem

Losonci, D. (2008): Karcsúsítás és versenyképesség. Irodalmi összefoglaló. BCE Vállalatgazdaságtan Intézet, 108. műhelytanulmány