Mi a lényeg?

Sokan érzik, hogy a vállalatuknál van valami probléma. Sokan látják is ezt, mert vannak a hardfacts tipusú mérõszámok, benne a controlling/pénzügyi kimutatásokban. Ami jó, mert legalább kézzelfogható módon jelzik ezek a mérõszámok a problémákat, nem kell az érzésekre hagyatkozni. Ezért javaslom mindenfelé, hogy ne rögtön optimalizáljunk, hanem elõször tanuljuk meg mérni, most milyenek vagyunk, értsük meg problémáinkat és keressük meg azok valódi okait.

Szerintem egy vállalatnál a problémákat az jelenti,

• AHOGY a munkatársak a vállalat szabályait alkalmazza, betartja,
• AHOGY a munkatárs a rendelkezésére bocsátott eszközöket használja tevékenységei közben,
• AHOGY a munkatárs az eldöntött módszereket alkalmazza munkája közben,
• AHOGY a munkatárs a szervezetben elhelyezésre került.

Mindez azért fontos, mert ezen problémákkal a vállalat saját hatáskörén belül képes megbírkózni, nem kell emiatt az ellátási láncban elötte-utána-mellette levõkkel mindenképpen együttmûködni (az majd akkor jön, amikor saját mûködését már stabil alapokra helyezte).

A fenti listában megfogalmazott problémák elemzéséhez 3 egyszerû kérdést kell feltennünk, szigorúan meghatározott sorrendben:

• MIT csinálunk?
• MIÉRT csináljuk?
• HOGYAN csináljuk?

Nézzük ezt egy egyszerû példán keresztül: sok intézményt ismerünk, ahol nincs tisztaság annak ellenére, hogy sok pénzt kiadnak takarításra. MIÉRT lehet ez? Talán ezért:

A takarítók tisztában vannak azzal, MIT csinálnak: takarítanak.

Az viszont már gondot okoz, hogy jól megválaszolják a MIÉRT TAKARÍTUNK kérdést. Elképzelhetõ, hogy csak azért takarítanak, mert ez a munkájuk. Mert ezzel keresik a pénzt (önfenntartás). Nem azért, hogy ezzel társadalmilag/vállalati szinten valami hasznosat, értékeset hozzanak létre: egy tiszta, rendezett, élhetõbb környezetet, ahol mások értékteremtését támogatják vagy éppen lehetõvé teszik. Nem azért, mert a takarítás maga és annak eredménye ÖRÖMet okozna a számukra.

Így aztán a HOGYAN TAKARÍTUNK kérdés is részben értelmét veszti. Ha nem szeretjük a munkát, amit csinálunk, ha igazából nem a tisztaság a cél minél egyszerûbb, kevesebb fáradtsággal/munkával de úgy, ahogy azt az ügyfelek elvárják, ha az sem cél, hogy a munkavégzés maga is örömet okozzon, akkor nem gondolkodom arról, hogyan lehet máshogy takarítani.

Pont ez a kaizen egyik legnagyobb és legfontosabb eredménye. Még akkor is, ha a beadott ötletek egy része nem valósul meg, a lehetõség, hogy használhatjuk a fejünket, hogy változtathatunk a világon (nég ha annak csak kicsiny szeletén is), az öröm, hogy ezt a változást láthatjuk nap mint nap - mindezek hihetetlen energiákat képesek felszabadítani az emberekben.

Szóval nem a value stream map a lényeg, hanem a lehetõség, hogy ilyet készíthettünk és az eredmények, amiket ennek segítségével elértünk. Az, hogy ma már az a current state map, amirõl pár hónapja azt mondtuk, hogy jó lenne, ha ez lenne a future state map...

Forrás: H.C.