A TPM mûszaki és menedzsment elemekbõl álló rendszer. Célja a termelékenység folyamatos növelése a vállalat valamennyi, termelésben érintett dolgozójának részvételével. Motorja logikailag egy olyan szabályozókör, amely folyamatosan méri a termelést érintõ 16 fõ- és számos mellékveszteséget, majd tevékenységeket indukál azok csökkentése érdekében. Az esetleges pozitív kezdeményezéseket tervszerû, rendszerbe épített folyamatos fejlesztéssel váltja fel. A veszteségcsökkentés számos esetben karbantartás jellegû tevékenységeket eredményez, ezért sokan tévesen a TPM-et karbantartási rendszernek tekintik. A valóságban annál sokkal több. A termelékenység javításán túl fontos szempont a humán- és a környezeti biztonság fokozása is.
Kinek ajánljuk a TPM-et?
Mindazon termelõ szervezeteknek, ahol cél a hatékonyság növelése, azaz ahol egységnyi terméket kevesebb forrás felhasználásával szeretnének elõállítani, illetve, ahol egységnyi erõforrás felhasználása mellett növelni kívánják a kimenõ termék mennyiségét és minõségét.
Jól tükrözi ezt a szemléletet, hogy a TPM alkalmazók listáján kb. fele-fele arányban oszlanak meg a feldolgozó és a gépipari szektor vállalatai, továbbá az ipar valamennyi szegmensének képviselõi szerepelnek.
A TPM történetérõl
Az 1950-es években a gyártás közben keletkezõ adatok statisztikai elemzése és a japán munkamorál közös eredménye egy új gyártási (!) filozófia lett, ami Total Quality Management (TQM) néven vált ismertté. A termelési veszteségek elemzésekor hamar felismerték, hogy a karbantartást a termelés szerves részévé kell elõléptetni. Elmaradott karbantartási technikák- precíziós (és drága) gépelemek. Napjaink jellemzõ felállása ez, elfolyik az idõ, a termék és végsõ soron a pénz.
A Total Productive Maintenance (TPM) kifejezés, a Toyota Nippondenso cégtõl ered. A mai TPM alapjait Nakajima, a Japan Institute of Plant Maintenance alelnöke fektette le írásban. Alapmûve a TPM Nyumon (Bevezetés a TPM-be) 1984-ben jelent meg. 1987-es Egyesült Államokbeli elõadókörútja és mûvének angolra fordítása hozta meg az áttörést az amerikai kontinensen. Európában a TPM a '90-es években indult hódító útjára.
Japánban a TPM elsõ 24 évében 693 cég vezette be e rendszert, számuk azóta megsokszorozódott. Hasonló tendencia figyelhetõ meg az Észak-amerikai kontinensen, Európában és a fejlõdõ országokban (!) is. Magyarországon kb. egy tucatra tehetõ azon vállalatok száma, amelyek alkalmazzák a TPM-et vagy a bevezetés folyamata lényegesen elõre haladt.
Tovább a teljes cikkhez >>
