Sufni, mint rendezetlen és szervezetlen munkahely, bár kis elegáns táblára kiszokták írni, hogy a „zseni a káoszban is kiismeri magát” miközben a munkaidő nagy része a szerszámok keresésére fordítódik.
A mai világ a rendelkezésre állást és a minőséget fizeti meg. Van még egy tényező az, az információ de arról most nem kívánnék írni. A kérdés az, hogy mitől lehetünk versenyképesek, és milyen úton jutunk bevételhez?
Homéros megadja a választ:
"Rajta tehát kedves fiam,indulj vess a szívedre sok tervet, hogy a versenydíjakat el ne szalaszd. Ésszel még a favágó is több mint erővel: Ésszel kormányozza a bárkát a borszín tengeri áron a kormányos, ha a szelek dühe tombol: Ésszel ver kocsihajtót is le a jó kocsihajtó: Míg aki túlon túl bízik kocsiban paripában,s velük vaktában száguldozik erre meg arra, annak a pályán kóvályog a lova, féktelenűl fut: Ám aki ért hozzá, hajtson bár rossz paripákat , mindig a célra tekint, közelebb fordúl sohasem téved, tudja, ökörbőr -kantárját mint kell húzogatni, tartja szilárd kézzel, s az előtte futóra figyel jól"
Természetesen le sem kell írnom, hogy az AUDI vagy Trabant összehasonlításakor ki melyiket választaná. De ami számomra lényeg az AUDI-nál az a hozzáadott érték és tudás és tapasztalat, amit divatos szóval Innovációnak nevezünk, mely tényezők megjelennek a minőségben, a logisztikában, a termelés fázisaiban és kiemelten a humánpolitikában. Az utolsó tényező a humánpolitika az emberi erőforrás minőségi tudása, mi kiemelten fontos.
El kell jutni oda, hogy a minőség valamint a minőség biztosítása, elfogadott életforma legyen a cégekben. Sajnos rosszak a tapasztalataim a minőségbiztosítási kézikönyvek megírásánál, mert hazudunk saját magunknak, nem azt írjuk le, amit csinálunk, hanem csak egy adminisztrációs feladatként kezeljük.
A mai világ a rendelkezésre állást és a minőséget fizeti meg. Van még egy tényező az, az információ de arról most nem kívánnék írni. A kérdés az, hogy mitől lehetünk versenyképesek, és milyen úton jutunk bevételhez?
Homéros megadja a választ:
"Rajta tehát kedves fiam,indulj vess a szívedre sok tervet, hogy a versenydíjakat el ne szalaszd. Ésszel még a favágó is több mint erővel: Ésszel kormányozza a bárkát a borszín tengeri áron a kormányos, ha a szelek dühe tombol: Ésszel ver kocsihajtót is le a jó kocsihajtó: Míg aki túlon túl bízik kocsiban paripában,s velük vaktában száguldozik erre meg arra, annak a pályán kóvályog a lova, féktelenűl fut: Ám aki ért hozzá, hajtson bár rossz paripákat , mindig a célra tekint, közelebb fordúl sohasem téved, tudja, ökörbőr -kantárját mint kell húzogatni, tartja szilárd kézzel, s az előtte futóra figyel jól"
Természetesen le sem kell írnom, hogy az AUDI vagy Trabant összehasonlításakor ki melyiket választaná. De ami számomra lényeg az AUDI-nál az a hozzáadott érték és tudás és tapasztalat, amit divatos szóval Innovációnak nevezünk, mely tényezők megjelennek a minőségben, a logisztikában, a termelés fázisaiban és kiemelten a humánpolitikában. Az utolsó tényező a humánpolitika az emberi erőforrás minőségi tudása, mi kiemelten fontos.
El kell jutni oda, hogy a minőség valamint a minőség biztosítása, elfogadott életforma legyen a cégekben. Sajnos rosszak a tapasztalataim a minőségbiztosítási kézikönyvek megírásánál, mert hazudunk saját magunknak, nem azt írjuk le, amit csinálunk, hanem csak egy adminisztrációs feladatként kezeljük.
Tapasztalatom szerint a legnagyobb gond a szkeptikusok meggyőzése! A következő gond tudáshiányos kollégák átképzése. A harmadik a megszokás. „Mi ezt már 20 éve így csináljuk!”
De hogyan és mit csinál a multi? Elemzi saját magát és folyamatait. Statisztikai módszerekkel analizál, és bátran javít vagy cserél vagy fejleszt. Amikor még gépipariba jártam reszeltem kalapácsot és készítettem fűrészkeretet és vérhólyagos volt a tenyerem, bár magamra szedtem egy kis praktikus intelligenciát, amivel a ház körüli munkákban igen ügyes voltam, de akkor még nem gondoltam arra, hogy napjainkban egy kisujjas enter lenyomásával a lézer olyan formát vág ki az anyagból relatíve rövid idő alatt, amiért Leonardo éveket kalapált.
A vevők igényei már az időtényező mellett az optimális költségekben és racionális megoldásokban is megjelennek.
Optimalizálás, racionalizálás és költségcsökkentés!
A minőségi igény az ipar bármely területén kiemelkedővé vált. A produktum minősége jelzés a cég belső működésének minőségéről. Tehát nem csak cég kultúrák, hanem szervezeti kultúrák is versenyeznek egymással.
Nem csak a nagy vállalatoknál fontos a mindenre kiterjedő informatikai rendszer, hanem mindenkinél!
Akció, reakció: megrendelés, szállítás. Közben mennyi idő telik el? Amennyiben, megtanuljuk folyamatainkat elemezni, sok kudarctól, kiméljük meg önmagunkat és cégünket.
Mik azok a hibák amiket nagyon sok vállalat eddig már elkövetett ?
A vevők igényei már az időtényező mellett az optimális költségekben és racionális megoldásokban is megjelennek.
Optimalizálás, racionalizálás és költségcsökkentés!
A minőségi igény az ipar bármely területén kiemelkedővé vált. A produktum minősége jelzés a cég belső működésének minőségéről. Tehát nem csak cég kultúrák, hanem szervezeti kultúrák is versenyeznek egymással.
Nem csak a nagy vállalatoknál fontos a mindenre kiterjedő informatikai rendszer, hanem mindenkinél!
Akció, reakció: megrendelés, szállítás. Közben mennyi idő telik el? Amennyiben, megtanuljuk folyamatainkat elemezni, sok kudarctól, kiméljük meg önmagunkat és cégünket.
Mik azok a hibák amiket nagyon sok vállalat eddig már elkövetett ?
- vezetők a megszokások rabjai
- személyes hiányosságok / nyelv, számítógép ,rendszer ismeret/elbújtatása valamilyen hiearchia mögé
- esetenként egyéni érdek
- hiba feltárás mindig büntetéssel párosul vagy érzelmi zsarolással vagy fenyegetéssel
- de döntően a rendezetlen alá és fölé rendelési viszonyokból kialakult hatalmi harcokból és a tisztázatlan átfedésekben bővelkedő munkaköri- leirásokból.
- valós probléma a lassú döntéshozatal.
Humánpolitikai és személyi kérdések :
A cégeket elemezve tapasztalható, hogy mekkora és milyen mértékű az adminisztráció a cégben. Látható az operatív és adminisztratív dolgozók arányában is. (megjegyzés: és mégis elvesznek az információk)
A személyi kérdés mindig kényes téma. Amennyiben nem tárom fel a problémát akkor veszít a cég, amennyiben feltárom, ütközési pontokat alakítok ki. Fontos, hogy bármely beosztásban lévő kolléga megértse, hogy a beosztásánál fogva döntési helyzetben van és annak pénzügyi vonzata van! Eddigi tapasztalatom szerint az átszervezés az a járható út, amivel az anomáliákat ki lehet szűrni. A tulajdonosok nagy része abban hibázott, akikkel együtt dolgoztam, hogy azt hitte, hogy ,ha” kiveszi a rendszerből az egyik kollégát, akkor megáll az élet. A tulajdonosok is gyakorta követnek el hibákat de ezt senki nem meri nekik elmondani mert félnek a retorziótól.
A „klasszikus” vezetési stílushoz képest a világ sokat változott.
A humán management ezért lett nem csak divatos, hanem aktívan modern is. A TQM vezetési elvei a tulajdonostól kezdve az udvar takarítóig bezárólag kötelezőek. Tehát elsődleges a termelés és mindent és mindenkit ennek a célnak kell rendelni. Egyénieskedéssel, „kiskirályokkal„ nem lehet senki versenyképes!
A diktatórikus rend és az ésszerű rend motivációja más és más! A céggel szembeni lojalitás és identitás kiépítése a legnagyobb vezetői feladat. A folyamatos büntetés a legnagyobb csapda és tévút a pozitív energiákkal szemben.
A tudásalapú és kreativitást támogató multik, felismerték, hogy a munkaidő szerves része az oktatás és a csapatépítés. Rendszereik nem ember, hanem folyamat függőek. Folyamataikat eljárás utasításokkal tartják meg.
A világ fejlődése úgy tűnik megállíthatatlan, csak azt nem tudjuk, hogy mi is elkövetjük, azokat a hibákat, amiket más már próbál javítani. Nem minden pénz kérdése, de sok pénzt meglehet spórolni egy kis előre látással.
Hol van az a sok agyondicsért szellemi termék, amiből az országnak bevétele lesz? Hol van a kiemelkedőnek mondott közgazdaság tudomány gyakorlati megvalósítása? Mikor jövünk arra rá, hogy egy város, sőt egy ország „üzemszerű” működéséhez, előre látó tervekre és kapacitás koordinációra van szükség?
A cégeket elemezve tapasztalható, hogy mekkora és milyen mértékű az adminisztráció a cégben. Látható az operatív és adminisztratív dolgozók arányában is. (megjegyzés: és mégis elvesznek az információk)
A személyi kérdés mindig kényes téma. Amennyiben nem tárom fel a problémát akkor veszít a cég, amennyiben feltárom, ütközési pontokat alakítok ki. Fontos, hogy bármely beosztásban lévő kolléga megértse, hogy a beosztásánál fogva döntési helyzetben van és annak pénzügyi vonzata van! Eddigi tapasztalatom szerint az átszervezés az a járható út, amivel az anomáliákat ki lehet szűrni. A tulajdonosok nagy része abban hibázott, akikkel együtt dolgoztam, hogy azt hitte, hogy ,ha” kiveszi a rendszerből az egyik kollégát, akkor megáll az élet. A tulajdonosok is gyakorta követnek el hibákat de ezt senki nem meri nekik elmondani mert félnek a retorziótól.
A „klasszikus” vezetési stílushoz képest a világ sokat változott.
A humán management ezért lett nem csak divatos, hanem aktívan modern is. A TQM vezetési elvei a tulajdonostól kezdve az udvar takarítóig bezárólag kötelezőek. Tehát elsődleges a termelés és mindent és mindenkit ennek a célnak kell rendelni. Egyénieskedéssel, „kiskirályokkal„ nem lehet senki versenyképes!
A diktatórikus rend és az ésszerű rend motivációja más és más! A céggel szembeni lojalitás és identitás kiépítése a legnagyobb vezetői feladat. A folyamatos büntetés a legnagyobb csapda és tévút a pozitív energiákkal szemben.
A tudásalapú és kreativitást támogató multik, felismerték, hogy a munkaidő szerves része az oktatás és a csapatépítés. Rendszereik nem ember, hanem folyamat függőek. Folyamataikat eljárás utasításokkal tartják meg.
A világ fejlődése úgy tűnik megállíthatatlan, csak azt nem tudjuk, hogy mi is elkövetjük, azokat a hibákat, amiket más már próbál javítani. Nem minden pénz kérdése, de sok pénzt meglehet spórolni egy kis előre látással.
Hol van az a sok agyondicsért szellemi termék, amiből az országnak bevétele lesz? Hol van a kiemelkedőnek mondott közgazdaság tudomány gyakorlati megvalósítása? Mikor jövünk arra rá, hogy egy város, sőt egy ország „üzemszerű” működéséhez, előre látó tervekre és kapacitás koordinációra van szükség?
Csak egy rövid példa a szervezettségünkről: útépítés-útjavítás.
Ha van közműre pénz, akkor nincs az útra, és ugyanez fordítva. Ez vicc és kényszeredetten nevetünk, ha azt mondom, hogy aki talál a tengervíz szintjéhez képest, két azonos szinten lévő aknatetőt az egész országban fizetek neki egy pezsgőt.
De most elemezzük magunkat! Mi milyen megoldást választunk? Kátyúbejelentő zöldszám, és akinek valamilyen problémája van az fényképezze le. Miért nem azt választottuk, hogy aki az utat csinálja, kompletten felel a technológiáért és a minőségért és 5-8 évig visszahívható legyen. Azt kell kideríteni, nem kell kitalálni, hogy külföldön ezt hogyan szabályozzák.
Mindenki olyan színvonalon tud kérdezni amekkora a tudásának és tapasztalatának a színvonala. A tudás és a tapasztalás csak és kizárólag tanulás útján szerezhető. Véleményem szerint korunk megköveteli azt a vezetőktől, hogy ne külön kezeljék a logisztikai, minőségbiztosításbeli és humánpolitikai kérdéseket. Egy fejlesztés iránya vagy egy katasztrófa elkerülése nem függhet az egyes vezetők tudásának megfelelő reakció időtől! Fontos, hogy az emberek döntési helyzetben legyenek. Pontos kérdésekre pontos válaszokat kell adni! A jó, de vagy a csak és a talán szavaink nem alkalmasak az irányításra.
„A brilliáns vezető inteligenciája a környezetével kialakított emberi kapcsolatokkal jellemezhető” Miért fontos a tudás? Mert mindenki megszerezheti!
Én így látom!
Barátsággal, Csaba László
