A PLM szoftverek nemzetközi piaca már most is jelentõs, becslések szerint mintegy 12 milliárd dollár értékû, és ez még nem a csúcs. A PLM hatókörébe tartozó, így a CAD/CAM szoftvertermékek iránti kereslet ugyanis tempósan bõvül, az alkalmazások pedig – hol kisebb, hol nagyobb léptékû fejlesztések révén – egyre intelligensebbé válnak. A kedvezõ globális folyamatok idehaza is érvényesülnek, a szoftverek kínálta új tervezési és gyártási lehetõségek, illetve versenyelõnyök kihasználása terén azonban a hazai ipari cégek jelentõs része számára még lenne fejlõdési lehetõség – mondja Sallay Péter, a graphIT Kft ügyvezetõje, akit a PLM és tervezõi szoftverek piaci trendjeirõl kérdeztünk.
„A PLM, vagyis a termék-életciklus menedzsment viszonylag új fogalom. Azok a rendszerek és alkalmazások, amelyek most a PLM egy-egy halmazát jelentik, már jóval korábban, akár évtizedekkel ezelõtt is léteztek. A PLM ennek következtében – ahogy azt szemléletes ábrák mutatni szokták – meglehetõsen széles kört alkot. Ebbõl adódik az, hogy a teljes PLM spektrumot lefedni képes, komplex megoldást csak kettõ, legfeljebb három szoftvergyártó cég kínál a piacon. Ez a mezõny tehát meglehetõsen kis létszámú. Nem úgy a tradicionális CAD/CAM területé: itt már meglehetõsen sok a versenyzõ, fõként a CAM esetében, ahol számos pontmegoldást találunk. Egyes piaci szereplõk speciális területeket céloznak meg, és ezekre készítenek alacsony árfekvésû, azonban korlátozott tudású rendszereket. Ezeknek a célfeladatokra szabott szoftvereknek a többsége Magyarországon is elérhetõ. Új kínálati piaci szereplõk megjelenése is inkább csak a CAM-rendszereknél fordul elõ, a PLM vagy a CAD-rendszerek fejlesztõi piacán nagyjából stabilak az erõviszonyok” – mondta Sallay Péter.
Hegymenetben
A graphIT ügyvezetõje nemzetközi felmérésekre hivatkozva megjegyezte: az iparági konszenzus szerint a globális PLM-piac értéke mintegy 12 milliárd dollárra rúg. Ezen belül a CAD/CAM rendszerek szegmense mintegy 6 milliárd dolláros forgalmat tudhat magáénak éves szinten. Az elmúlt évben tehát ennyit költöttek a vállalatok világszerte PLM-rendszerek vagy azok egy-egy elemének beszerzésére, megújítására és mûködtetésére. „Jelentõs érték, amely tovább növekszik, globálisan várhatóan évi 10 százalékkal. Ezen belül a felsõkategóriás gépészeti CAD-szoftverek piaca 5-10, az alsókategóriás gépészeti CAD-termékeké, valamint a PDM-szoftvereké 10-15 százalékkal bõvülhet átlagosan, miközben idehaza ennél szerényebb mértékû növekedés várható a PLM/PDM megoldásoknál.
Kérdés, hogy miközben az ERP-piac növekedési üteme 5 százalék alá zsugorodott, mi hajtja a PLM-megoldások bõvülését? E kérdésünkre válaszolva a szakember több okot is felsorolt. Többek között a gyártási tevékenység globalizálódását, vagyis azt, hogy egyre több országban és munkahelyen van szükség a PLM-rendszerek, illetve azok valamely elemének alkalmazására. Ezzel együtt a piac, vagyis a felhasználók köre bõvülésének mozgatója az, hogy a globális PLM-rendszereknek kulcsfontosságú része a beszállítókkal való kapcsolattartás, a beszállítók online bevonása a mûszaki, tervezési folyamatokba. Az iparvállalatok egy része, így például az OEM-ek gyakran meghatározzák, hogy a beszállító melyik szoftvergyártó termékét használja. Ilyenre az autóiparban is láthatunk példát: több ismert autógyár és magyarországi beszállítója között olyan szoros az együttmûködés, hogy a szoftverfrissítéseket (új verziók vagy javítócsomagok) is szinkronban végzik el. Ezek az elõírások vagy elvárások azonban inkább csak az elsõkörös beszállítóknál érnek partot.
A felhasználói kör, ezáltal a piac bõvülése belátható idõn belül biztosítottnak látszik, vélekedik Sallay Péter. A CAD-piac esetében a további fejlõdést segíti a hagyományos felhasználók, vagyis a gépipari, autóipari cégek számának növekedése, és természetesen az is, hogy a már meglévõ vállalatok is váltanak vagy frissítenek technológiát. Egyre több vállalkozás jut el a mûszaki fejlettség azon fokára, ahol elgondolkodnak azon, hogy már nem csupán üzleti, hanem mûszaki folyamataikat is lefednék egy intelligens informatikai rendszerrel. Számukra a PLM a következõ lépcsõ, de csak ott lehet sikeres a bevezetés, ahol az üzleti és mûszaki folyamatok egyaránt szervezettek és definiáltak az adott cégen belül.
„A PLM-megoldások számára izgalmas, új piacot jelentenek az általános, csomagolt fogyasztói termékeket gyártó cégek is. Korábban persze furcsának tûnt, hogy például egy öltönynek vagy tusfürdõnek mi szüksége termékéletciklus-mendezsmentre, de az ipari gyakorlat bebizonyította, hogy van mit keresni a PLM-nek ezeken a területeken is, hiszen az említett tusfürdõ tartalma és csomagolása, vagy a ruhadarab is egységekbõl, összetevõkbõl, részekbõl készül, illetve épül fel. Az összetevõk, a csomagolás minduntalan változhat, és természetesen változik is. Ezt mind a tervezés, mind a termelés, mind a logisztika és az értékesítés különbözõ szintjein, a teljes ellátási láncban megfelelõen kell tudni kezelni, hiszen a gyártási és üzleti folyamatok már minden iparágban erõsen határidõ-vezéreltek. Ezzel együtt a tervezési, gyártási és kereskedelmi adatok professzionális gyûjtése és feldolgozása is elengedhetetlenné vált” – hívta fel a figyelmet Sallay Péter.
Fejlõdési irányok
„A PLM, valamint a CAD/CAM-rendszerek felhasználásának bõvülésében nagyon komoly szerep jut a fejlesztéseknek, amelyek változó intenzitásúak. Sokszor csak egy-egy funkcióval frissítik szoftvereiket a fejlesztõk, majd kedvezõ esetben jön egy technológiai áttörésnek is méltán nevezhetõ újítás. Ilyen volt korábban a parametrikus modellezés megjelenése, és ide tartozik az idei év elején bejelentett szinkronmodellezési technológia is” – jegyezte meg a graphIT ügyvezetõje, aki a várható tartalmi változásokat firtató kérdésünk kapcsán elmondta: a fejlesztések részben a felhasználói igényekbõl, másrészt a szoftvercégek ipari tapasztalataiból indulnak ki. Az elõbbi esetben jellemzõ módon a nagyobb, sokrétû feladatokon dolgozó felhasználóknál fogalmazódik meg az igény, míg a többség magatartása inkább követõ. A fejlesztési irányokat alapvetõen három tényezõ, illetve cél határozza meg. Az egyik az, hogy a felhasználó idõt takaríthasson meg a tervezési vagy gyártási folyamatokban. Ugyancsak lényeges, hogy felhasználó szakemberek a valódi mérnöki munkára összpontosíthassanak tudás-alapú modulok segítségével. Harmadik útjelzõként pedig az egyszerû felhasználhatóság, a rendszerek közötti átjárhatóság, valamint a kollaboratív mérnöki munka feltételeinek megteremtése áll a fejlesztõk elõtt. A szoftvercégek – érzékelve, hogy a gyártók egyre inkább bevonják a fõként kis és középvállalkozás méretkategóriába tartozó beszállítókat a tervezési és termelési folyamatokba – a kkv-k felé is nyitnak. A nyitás olyan kvázi dobozos PLM szoftvertermékekben ölt testet, amelyek valóban e vállalkozásokra és cégekre szabottak, így figyelembe veszik humán, IT-infrastrukturális, üzleti és pénzügyi környezetüket is, így bevezetésük gyorsabb és kevésbe költséges.
Mára szinte természetessé vált és erõsödõ trend, hogy a beszállítók és a tervezõmérnökök számára a szerszámok vagy gépelemek gyártói folyamatosan aktualizált, megfelelõ mûszaki adattartalmú online katalógusokat, vagyis belsõ, gyártói adatbázisokat tesznek elérhetõvé. Ezekbõl nemcsak adott szerszámok vagy részegységek, hanem az azokhoz tartozó technológiák is kiválaszthatók. Ezek a megoldások is felgyorsították a terméktervezés és fejlesztés folyamatait.
Fontos megemlíteni a mérnöki tudás újrakódolásának gyakorlatát is: egy CAD-rendszerben olyan modul hozható létre, amelybe bekódolható a korábbi tervezési és gyártási tudás. Jó példa erre egy neves európai autógyár gyakorlata, ahol többek között az ajtótervezésre is készítettek egy logikai rendszert, amellyel – a meglévõ tudást felhasználva – sokkal egyszerûbben és gyorsabban tudják felépíteni vagy alakítani e gépkocsi-elem modelljét. Ez természetesen csak egy példa a számos fejlett alkalmazási mód közül, amellyel elérhetõ a gyártók mindenkori igénye: a hatékonyabb és gyorsabb tervezés, illetve a termékek mielõbbi piacra vitele.
Hazai pályán
„Magyarországon a CAD-rendszerek ilyen magas technológiai szintû alkalmazására számos példa akad, de sajnos még nem elegendõ, pedig a folyamatosan fejlõdõ szoftveralkalmazások egyre jobban segítik a mérnöki munkát. Idehaza sokszor még a célfeladatokra koncentráló felhasználói igény a domináns, és néhol tapasztaljuk azt a beszerzési filozófiát, amely tárgyi eszközként tekint a szoftverekre, amelyek természetesen többek annál. A CAD-szoftverek olyan „szerszámok”, amelyek a mérnöki tudással és kreativitással ötvözve kiemelkedõen fontos értékteremtõ munkaeszközi lehetnek a vállalkozásoknak. Megfigyelhetõ az is, hogy miközben a magyar piacra késedelem nélkül érkeznek meg az új vagy frissített szoftverek, ezeket – a nyugat-európai piacokhoz képeset – itthon lassabban fogadják be a hazai felhasználók. A pluszszolgáltatások vagy rendszerfejlesztések iránti igények terén is érzékelünk némi késedelmet. Kedvezõ jelek azért éppen úgy láthatók: a magyarországi kkv-k közül egyre többen érzik, hogy PLM-rendszer, vagy azok egyes elemei nélkül nagyon nehéz lesz lépést tartani a versenytársakkal. A PLM kapcsán a cégek és vállalatok vezetõi is jobban megértik, hogy hosszabb távon a termelékenység növelésébõl származó haszon messze túlnõ a szoftverek beszerzési és üzemeltetési költségein. Biztató az is, hogy munkánk során nem egy olyan ügyféllel találkozunk, aki nem csak a rendszerek képességeire, beszerzési költségeire, kezelhetõségére kíváncsi, hanem annak is utánajár, hogy a megoldást kínáló szoftvercég milyen jövõképpel, fejlesztési irányokkal és infrastruktúrával rendelkezik. Összességében tehát azt érezzük, hogy a hazai piac egyre érettebbé válik a PLM-rendszerek bevezetésére és magas szintû alkalmazására” – foglalta össze tapasztalatait Sallay Péter.
Forrás: GyártásTrend Magazin
