Az automatizált termeléstervezéssel és -irányítással gördülékenyebbé, hatékonyabbá válhat a gyártás. A célrendszerek megtérülése elsősorban átfutási időben és a kapacitás kihasználtsági fokában mérhető.

A vállalatirányítási (ERP) rendszerek a belső anyagi és üzleti folyamatok összehangolt kezelése céljából készültek. A gazdasági globalizáció hatására azonban funkcionalitásuk ma már a külső kapcsolatok és új együttműködési formák folyamatai irányítására is kiterjed. Fejlesztésük kiindulópontja alapján a gyártástámogatást magasabb szinten kiszolgáló MRP (Manufacturing Resource Planning) – modernebb változatai: JIT (Just-In-Time) (japán eredetije a KANBAN), APS (Advanced Programm Scheduling) –, illetve az üzleti folyamatok, kiemelten a pénzügyi területek támogatásában erősebb ERP (Enterprise Resource Planning) rendszerekről beszélhetünk. A termelésre összpontosítók (MRP), egy adott probléma kezelésére több alternatívát kínálva, valamint a variációk átjárhatóságát biztosítva, optimálisabb gyártástámogatásra képesek. Többségük a főbb üzletviteli folyamatokat is támogatja, míg gyártásirányításra nem kínál minden ERP megoldást.
Összeállításunkban kiemelten a gyártástervezési és irányítási célrendszerek (MRP) hazai piacára, jellemzőire, a bevezetésük során szerzett tapasztalatokra és jövőjükre koncentrálunk.

Hazai hangsúlyok
A magyarországi vállalatok értékesítési, pénzügyi, állóeszköz-gazdálkodási és bérszámfejtési folyamataik elektronizálásában járnak élen. Ám integrált megoldásokat  – bár teljes körű felmérés erről nem készült –, kiemelten a fent említett folyamatokhoz, mindössze a kis-, közép- és nagyvállalatok mintegy 8-10 százaléka használ. A gyártás-, valamint a projekttámogatás elektronizációját tekintve még rosszabb a helyzet. Kivételek a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai – többségük roll-outként, itthoni szállító közreműködése nélkül, az anyavállalat rendszerét adaptálja –, valamint a minőségre, pontosságra, időbeni szállításra érzékeny iparágak beszállítói. A piaci verseny mai fokán ugyanakkor az MRP funkcionalitás – kiemelten az ERP-képességekkel is felruházott MRP-megoldások (vagy fordítva) megléte – gyakran már a beszállítói lánchoz való csatlakozás alapfeltétele.

Bőségszaru
A fentiek ellenére, vagy épp ennek okán, a jelentősebb MRP-gyártók mindegyike képviselteti magát a hazai piacon, s az ERP-forgalmazók többsége által kínált rendszer funkciópalettáján is szerepelnek a gyártás különböző fázisait támogatók.

Az alkalmazáspiacon zajló konszolidáció kapcsán, csak kis mértékben látszanak „keveredni” az említett megoldások. Az amerikai SSA porfóliójába a korábbi BPCS, ma LX-vonal mellé bevásárolt, LN néven kínált BaaN új verzió is gyártástámogató megoldás, mint ahogy a közelmúltban az SSA-t felvásárló amerikai Infor Global Solutions termékvonalában található infor:COM is (az említettek az ületi folyamatok támogatására is felkészítettek). Ez utóbbi elsősorban a kkv-k, az előzőek pedig a nagyvállalatok gyártási folyamatainak automatizálására alkalmasak.

Bár fejlesztésükkor az anyagi folyamatok támogatása volt elsődleges, ma már teljeskörű ERP-ként vannak piacon, ám továbbra is kiemelten a gyártó cégek választják a ma már az Oracle birtokában levő JD Edward rendszereket. Az üzleti folyamatok felől indított, hazánkban is elterjedt ERP-k közül – az SAP portfóliója és a Microsoft üzleti megoldásai mellett – leggyakrabban az Epicor Scala rendszerét választják gyártástámogatáshoz is a hazai cégek. A közepes méretű termelővállalatok körében az amerikai QAD, a gyártók számára lényeges, termeléstervezési, ütemezési és finomprogramozási szoftverként ajánlott QAD Plannerrel integrálható MFG/PRO rendszere is elterjedt, s az IFS is feltörekvőben van. A hazai fejlesztésűek közül a Megatrend Infosys alkalmazása favorizált.

A felsoroltaknál alacsonyabb bevezetésszámmal, de nem elhanyagolható, a versenyhelyzetben lévők igényeit legkorszerűbb megoldással (APS) kielégíteni képes, kiemelten gyártóvállalatoknak ajánlott proAlpha AG hasonló nevű kínálata, és a húsiparban ismert CSB Systems-t sem lenne méltányos kihagyni.

Kategóriák
Gyártási topológiák, termelési módok szerint a kínálat process-alapú, folyamatos (pl. receptúra-alapú), illetve diszkrét hibrid gyártást támogató rendszerekből áll. Ez utóbbi a támogatott folyamatok jellege alapján tovább csoportosítható. Így sorozatgyártást, illetve egyedi, vagy kis sorozatú, valamint ennek egy válfajaként a projekt típusú gyártás folyamatai tervezését és irányítását elektronizáló rendszerek között is válogathatnak az ipari vállalatok. Többségük a felsoroltak majd mindegyikére alkalmas, néhány a kevésbé elterjedt gyártástípusokra összpontosít. A JD Edwards például mindkét nagyobb csoportot, de a diszkrét gyártás két alcsoportját is – kiemelten a projekt típusú gyártást – támogatja. Az SSA kínálatában az LN-portfólió a diszkrét hibrid gyártásra koncentrál, míg az LX elsődlegesen a receptúra, vagy process-alapú gyártást folytatóknak ajánlott.  Az infor:COM elsősorban a diszkrét, hibrid gyártásban érdekelt kkv-k rendszere.

Modernizáció
Egy vállalatot környezete több oldalról is befolyásol. A negatív hatásokat részben az MRP-rendszerek is képesek csökkenteni, de orvoslásukban az új technológiákat, menedzsertechnikákat is támogató megoldások a valóban hatékonyak.
A raktárkészlet nélküli gyártással, rövid szállítási időkkel, kis mennyiségű és gyakori beszállítással jellemezhető – informatikai támogatás nélkül gyakorlatilag működésképtelen – KANBAN, vagy JIT (Just-In-Time) gyártási filozófia alkalmazása Neumer Attila, az e-Best Kft. ügyvezetője szerint, egyes iparágakban ma már idehaza is elvárt.

Néhány piacon lévő rendszer, a vásárlói igények alapján optimalizálható termelési folyamatot realizáló Lean Manufacturing követelményeinek is megfelel, de irántuk még nincs valódi kereslet idehaza.

Az új módszerek, technológiák alkalmazását – kihagyva közbenső lépésként az MRP-t – még a támogatásukra képes rendszerek szakértői sem ajánlják. A már olajozottan működő, a cégkultúrába beépült MRP esetén helyezhetők csak a gyártási folyamatok például finomhangolásra alkalmas, többek között a JD Edwards és az infor:COM-portfólió által is támogatott ASP-alapokra. Magyarországon a tradicionális iparágak gyakorlatában még nem honosodtak meg az említett know-how-k, vezetési módszerek.

Választási nehézségek
Többféle termék és erőforrás esetén a komplex és sokszor bonyolult gyártási folyamatok informatikai támogatásával elvileg tehát optimalizálható a termelés. Csökkenthetők az átfutási idők, javítható a kapacitás-kihasználás, megelőzhető a hibák többsége, illetve azok időben korrigálhatóak. Gyakorlatban mindez azonban csak az adottságokhoz és elvárásokhoz megfelelő alkalmazásválasztás, s a gyártási folyamatok hatékony szolgálatába állítására képes bevezetés esetén igaz.

Az Infor GLobal Solutions infor: COM MRP-megoldását idehaza forgalmazó Corvex Zrt. kereskedelmi igazgatója, a német piacon a vevői körben végbemenő hasonló folyamatot is ismerő Kovács Lajos úgy látja, amíg hiányzik a potenciális ügyfeleknél a rendszer kiválasztásához szükséges tudás és tapasztalat, a szállítók felelőssége is, hogy valóban megtérülő befektetésként működő rendszer kerüljön bevezetésre.

Egy termelésirányítási rendszer választásakor a támogatott gyártáskategóriák, a cégtípusok (telephelyszám, cégcsoport stb.) és a folyamatok felépítésének szabadságfoka szerinti különbségek a mérvadók. Ahol erre később szükség lehet, az új technológiák, menedzsermódszerek alkalmazhatósága, illetve a kommunikációs technikák (internet, EDI stb.) támogatottsága is fontos szempont.
A korábban említett célalkalmazások legtöbbje – széles paraméterezési lehetőségükből adódóan – gyakorlatilag korlátlan mélységben igazodik az elvárásokhoz, a gyártó és a gyártási folyamatok (szám- és funkcióbeli) adottságaihoz.

Az Oracle-portfólióba tartozó JD Edwards-rendszereket bevezető e-Best Kft. ügyvezetője, Neumer Attila szerint, a szállítók az általános igényeket, mint átláthatóság, tervezhetőség stb. a potenciális vevő számára fontos mennyiségi jellemzőkké konvertálva, s így a vevő figyelmét a bevezetéssel elérhető előnyökre – átfutási idő, anyag- és raktárkészletek csökkentése stb. – összpontosítva, megkönnyíthetik a választást. A vezetők szemében a felsoroltak a rendszerek eredményes működésének „mérőszámai”. A megtakarított idő egy hányada ugyanakkor a rendszer- és a folyamatok karbantartására, a dolgozók, át- és/vagy kiképzésére fordítódik.

Plusz–mínusz
Bitter Tibor, az SSA disztribútor S&T Kft. üzletág-igazgatója szerint a bevezetések igazi nyeresége a korábban feltételezett létszámcsökkenés helyett – a mai gyorsan változó világ elvárásainak eleget téve –, a végrehajtó képesség növekedése, vagyis az időegység alatt végrehajtható termelésirányítási és programozási feladatok komplexitása, összetettsége. – Csalódást kelt ugyanakkor, az eredeti szándéknál alacsonyabb szintű befogadó készség, az elméretezett kiadások, egyszóval a túlzott előzetes várakozás. A kezdeti lelkesedés fogytával, a bevezetést követően, a tervezéskor még használni kívánt több funkció is a jövő „martaléka” lesz. Rendszertípustól és szállítótól függetlenül, a bevezetők által kialakított, a működés alapját képező ügyviteli, gyártási folyamat leírások betartására képtelen, gyenge vezetés is messze a várakozáson alul teljesítő rendszert generál – fejtette ki a szakember.

Összegzés
Az adminisztráció, a kommunikáció, a gyártási folyamat pontosabb, gyorsabb és a változó igényeket is kielégítő végrehajtása ma már alapkövetelmény, melynek teljesülését egyfajta kulturális, illetve szemléletbeli változásnak kell követnie. A folyamat már itthon is megkezdődött, a vállalatok többsége a folyamatos tanulás szakaszába lépett, s ez jelentős pozitív változást hozhat úgy az ERP, mint a termelésirányítási megoldások különböző válfajai befogadásában.

Forrás: SCM